Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Ervin

2002. december 24.

Lemondott a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tiszteletbeli elnöki tisztjéről és a továbbiakban nem kíván magyar köztisztséget vállalni Esterházy Alice - tájékoztatta Patrubány Miklós, a szövetség elnöke az MTI-t. Az MVSZ elnöke elmondta: a Rómában élő Esterházy Alice távozásának oka az, hogy megalázónak tartotta a magyarságra nézve Medgyessy Péter miniszterelnök részvételét a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-én Budapesten tartott fogadáson. Patrubány Miklós közölte: a Jobboldali Ifjúsági Közösség (JOBBIK) csatlakozott az MVSZ-hez, amelynek mintegy 200 hazai tagszervezete van. Nagy Ervin, az 1999 decemberében alakult ifjúsági szervezet elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a JOBBIK működésének kezdeteitől partnernek tekintette a civil szervezeteket. /Változások a Magyarok Világszövetségénél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

2006. február 21.

Gyöngyösi Csilla református lelkész írásában hangsúlyozta, hogy az apologéta egyrészt keresztényként képvisel „egy bizonyos hitet”, másrészt „párbeszédet kezdeményez az emberekkel. Szükséges hozzá a szellemi nyitottság, a vitára való képesség.” Jelenleg „az egyház a társadalom számára többé-kevésbé „csak” kulturális és szociális kontextusban értelmezhető – az egyház a világiak szemében akkor tölti be hivatását, ha felvállalja a kultúra ápolását és a szociális intézményeket. Az egyház azonban nem ezt látja a legfontosabbnak az önértelmezésében.” Az egyház krízishelyzetben van: képtelen elérni az embereket, „hatalmi helyzetében nem szokott hozzá, hogy az emberek igényéhez alkalmazkodjon”. A szerző Vályi Nagy Ervin tanulmányaira hivatkozva írta, hogy amikor az egyház konzerválni akarja saját magát, „és ki akarja zárni a változás lehetőségét, tulajdonképpen saját alapjait tagadja meg.” Ha az egyház képtelen a változásra, a párbeszédre is képtelen. Felmerül a kérdés: mit akar konzerválni/megőrizni az egyház, mint szervezet? Mi az, ami a hitben korhoz kötött, így múlandó, s mi az, ami örök? Ki az, aki meghatározza, hogy mi a múlandó, és mi örök? Milyen tekintéllyel? „Bezárkózás a nemzeti hagyományba” – ezt elítéli a szerző. Védeni a hagyományt, szerinte ez azt jelenti: „életben tartani az Idegen mítoszát. Aki nem más, mint az ellenség, mert nem olyan, nem azt a nyelvet beszéli, nem úgy gondolkodik, stb.” „Ebből a szellemiségből fakad sok felekezet nacionalizmusa is, ez azonban önmagában is ellentmond a kereszténység internacionalista szellemiségének.” „Az egyház helyzete, szerepének nyílt megvitatása tabu-téma. Éppen ezért jelen írás vitaindító akar lenni.” /Gyöngyösi Csilla: Egyház és világ viszonya – elméletben. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 21./ (A szerző református lelkész)

2007. július 3.

Petrozsényban a Magyar Házban tartott hét végi előadásra összesereglett maroknyi közönség is nyilvánvalóvá tette: mindaz, ami ma a régi, virágzó bányászvárosról elhangzik, az már a múlté. A két évszázadig csak faluként emlegetett Petrozsényt 1924 januárjában emelték városi rangra, amikor már 15 ezer körüli lakosa volt. Népességét elsősorban a kőszénkitermelésnek köszönhette. Megépült a négy számottevő felekezet: a római katolikus, evangélikus, református és unitárius egyházközségek temploma, illetve a görög katolikus templom, melyet az ortodox egyház később bekebelezett. A fiatal művészek: Mátyás József, Szlamka Béla, Tellmann József, Nagy Ervin, Szilveszter Győző 1955-ben megalapították Petrozsényben a Képzőművészeti Alkotó Közösséget. 1948-ban megalakul a Bányász Főiskola is, az időközben államosított magyar oktatásban fiatal, jól képzett pedagógusok tanítottak a népes osztályokban. Mindez a múlté. A mai Petrozsénynek, hajdani bányászvárosnak újjá kell teremtődnie. A csíra már megindult: a magyar közösségnek a Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából újra van iskolája, s halványan ugyan, de működni kezdett a Magyar Ház is. /Gáspár-Barra Réka: Séta a néhai Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2011. május 20.

Böjte Csaba Szent István-tervére épített konferencia zajlott Budapesten
A mi ügyünk címmel került megrendezésre ma Budapesten, a Polgárok Házában az a konferencia, amely azokat az alulról építkezõ kezdeményezéseket igyekszik összefogni, amelyek az életminõség javítását célozzák. Az akció szellemi atyja, Böjte Csaba a közterületek rendbetétele, az épített és természetes környezet állagának javítása mellett a gyermekek nevelését és gondozását helyezte a kezdeményezés központjába.
Ezzel összefüggésben Hende Csaba honvédelmi miniszter a vitaindító beszédek utáni sajtótájékoztatón elmondta: sok pozitív kezdeményezés van az országban és ezek a szigetszerû akciók elõbb utóbb össze fognak nõni.
A mi ügyünk elnevezésû program terve a civil szférára is épít, a politikának pedig nem szabad rátelepednie erre a kezdeményezésre - emelte ki Hende.
A honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón vázolva a konferencia programját elmondta: négy szekcióülésen fogják megvitatni a résztvevõk a teendõket. A Tündérkert szekcióülésen a kárpát-medencei épített és természetes környezet javítását célzó törekvésekrõl cserélnek eszmét a meghívottak, a Szép ház szekcióülésen pedig a közvetlen környezet, a lakóhely környékének megszépítése a téma. Míg másik két tematikus beszélgetés a gyermekvédelem és gyermekmentés területére összpontosít.
Az eredmények eléréséhez az állam, az önkormányzatok és a civil szféra összefogására van szükség, utóbbiaknak pedig hangsúlyosabbnak kell lenniük helyi szinten. Annak a programnak az igazsága, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes jegyez, és amellyel járják a vidéket, mindenkit megérint, aki olvassa - hangsúlyozta Hende.
Arra a kérdésre, hogy szándékukban áll-e összekapcsolni e kezdeményezéseket a közmunkaprogrammal a miniszter úgy reagált: a kezdeti szakaszban biztos, hogy nem, hiszen ekkor még az elvégzendõ feladatok mérete ezt nem indokolja, azonban a késõbbiekben, nemcsak lehetõség, de szükség is lesz a közmunkások bevonására.
Egy másik újságírói felvetésre reagálva Hende Csaba elmondta: a magyar honvédségnek jelenleg nincsenek feladatai a közmunkaprogramban, azonban a készülõ új honvédelmi törvény lehetõséget fog teremteni a katonák bevonására. Hozzátette: a honvédségre, szervezeti adottságaiból fakadóan, elsõsorban szervezési és logisztikai feladatok fognak hárulni.
A konferencián részt vesz többek közt: Böjte Csaba, Makovecz Imre, Balog Zoltán, Mõcsényi Mihály, László Tamás, Ángyán József, Soltész Miklós, Nagy Ervin és Fodor Gergely, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök felesége. fidesz.hu
Erdély.ma

2013. március 2.

Az eladható kultúra jegyében (Szent György Napok)
Összeállt a Szent György Napok kulturális hetének programja, szombattól csütörtökig a nagyközönséghez szóló, illetve ínyencek figyelmére számot tartó produkciók egyaránt lesznek. Kiváló koncertek, jeles színházi előadások, kiállítások, író-olvasó találkozók, gyermekelőadások szerepelnek a programban. Jegyek már kaphatóak a városi kulturális szervezőirodában. A szervezők az idén bevallottan a kulturális és a gasztroturizmus jegyében készülnek a város immár 22. alkalommal sorra kerülő ünnepére.
A Szent György Napok nyitókoncertje ismét szombat este (április 20.) lesz, és akárcsak az előző években, a Krisztus Király-templomban. A fellépő idén a nemzetközileg elismert magyarországi Horgas Eszter fuvolaművész, aki a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekarral és a Csíki Kamarazenekarral mutatja be Fuvolavarázs című koncertjét. Ugyanez a templom lesz a helyszíne egy másik rangos előadásnak, április 23-án este az erdővidéki származású, Európa-szerte egyre elismertebb Barabás Annamária szoprán és a Krisztus Király-templom orgonájának jó ismerője, a svájci Martine Reymond (2009 júniusában ő szólaltatta meg először a frissen felszerelt orgonát) koncertezik. Vasárnap a belvárosi református templomban hangversenyez a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, Gheorghe Zamfir pánsípművész és a Taraf koncertjének ad otthont a színház nagyterme. Nem feledkeztek meg a szervezők a legkisebbekről sem, nekik szól Tarján Pál mesés-zenés előadása, melynek címe: Fánk történetek. A Szegedi Miniszínház két produkcióval érkezik, ezek címe: Rémusz bácsi meséi és A három szabólegény, a marosvásárhelyi Ariel Bábszínház A tengerkék kutyus című bábelőadást mutatja be a sepsiszentgyörgyi apróságoknak. Három budapesti és egy erdélyi színház produkciói kaptak helyet a kulturális hét kínálatában, csütörtök este a román közönségnek – és nem csak annak – rendkívüli előadást kínálnak: a 94 éves Radu Beligan nagymonológját, amely több, mint egyszerű élettörténet, igazi színház – ajánlják a szervezők. Kiemelkedő sikere volt tavaly és tavalyelőtt a marosvásárhelyi Yorick Stúdió produkcióinak, most a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulattal közösen a Bányavirág folytatását, Székely Csaba trilógiájának második részét, a Bányavakságot hozzák el a Szent György Napokra. A Kramer kontra Kramer előadásról már esett szó, a Budapesti Operettszínház a Lili bárónővel érkezik, a mifelénk elsősorban könnyűzene-énekesként ismert Gergely Róbert kis színháza, a Gergely Theáter vígjátékkal (Két férfi sakkban) mutatkozik be, a szereplők között van például Détár Enikő, Pelsőczy László. Gergely Róbert egyéni műsort is bemutat, Szereted-e még? a címe Szécsi Pál-emlékestjének, amelyet nagy sikerrel játszik Magyarországon – mondta el Dancs Zsolt programigazgató. A Sepsiszentgyörgyről elszármazott Incze Ildikó előadóestjét is megtekintheti a nagyérdemű csütörtök este, Szakonyi Károly és Gyurkovics Tibor közös művét vitte színre, melynek címe: Fejezetek egy házasságból. Dancs Zsolt azt is kiemelte, igyekeztek olyan előadókat, színészeket meghívni, akik sokak által jól ismertek. Grubisics Levente fesztiváligazgató hangsúlyozta: megcélozták a színházba járó közönséget, de szeretnének olyanokat is bevinni egy-egy előadásra, akik egyébként nem nagyon járnak teátrumba. A felsorolt előadásokra jegyet kell váltani, többnyire 35 lejbe kerül. Bíznak benne, nemcsak a helyiek lesznek kíváncsiak, de más erdélyi városokból is érkeznek érdeklődők, hiszen a Kramer kontra Kramert Európában először mutatják be Budapesten kívül (a filmből ismert történetet két neves színész, Nagy Ervin és Kovács Patrícia előadásában láthatjuk). Szeretnék, ha a Szent György Napok kulturális hete is beékelődne az erdélyi köztudatba, és sokan nemcsak hétvégére, de erre a néhány napra is érdemesnek tartanák városunkba utazni.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. június 10.

Magyar Művészetért Díj Ütő Gusztávnak
Átadták Budapesten a Magyar Művészetért Díjakat, Ütő Gusztáv sepsiszentgyörgyi képzőművész mellett Lendvay József hegedűművész, Nagy Ervin színművész, Schilling Árpád rendező, Szórádi Zsigmond szobrászművész vehette át a rangos kitüntetést.
A Magyar Művészetért Posztumusz Díjat Jakobovits Miklós festőművésznek, a Petőfi Sándor-díjat a délvidéki Petőfi Sándor Kultúregyesületnek ítélte a kuratórium. Árpád fejedelem-díjat kapott Vizi E. Szilveszter a magyar tudományos életben elért világhírű eredményeiért. Ex Libris Díjban részesült a délvidéki Bogdán József pap költő, Dinnyés József előadóművész, az Eszéki Magyar Tanszék, a brünni Kazinczy Ferenc Diák Kör, a Krónikás Zenede, a Muzsikás együttes, a kárpátaljai Nagy Béla református főgondnok, a Prágai Tükör, Salamon Beja zeneművész, Sidi Péter sportlövő-világbajnok, a nagyváradi Szigligeti Színház és Meleg Vilmos színművész, Tar Károly író és Tokaj városa. (-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998